Gyakran feltett kérdések
Miért kötelező felelősségbiztosítás a neve?
Milyen gépjárműre kell felelősségbiztosítást kötni?
Mi a casco és a kötelező között a különbség?
Mikor kell megkötni a felelősségbiztosítást?
Ki lehet szerződő/ biztosított?
Milyen iratokra van szükségem ahhoz, hogy megköthessem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást?
Mi a különbség az ajánlat és a kötvény között?
Mit jelent a szerződés létrejötte?
Miért fontos ajánlatkötéskor az első díj beszedése?
Miért fontos az írásbeli változás-bejelentés?
Ha megkötöm a kötelezőt most, mikor kezdődik a kockázatvállalás?
Számít-e a díj megállapításában, hogy milyen régóta van jogosítványom?
Milyen rendszerességgel kell fizetnem a biztosítást?
Milyen időtartamra lehet kötelezőt kötni?
Mi történik akkor, ha elfelejtem befizetni a csekket?
Mivel tudom igazolni / kell igazolnom közúti ellenőrzés során, hogy van kötelezőm?
Külföldön is elfogadják a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást?
Mivel tudom kint igazolni, hogy rendelkezem ilyen biztosítással?
Mi is az a bonusz-malus rendszer?
Mi az a megfigyelési időszak?
Csak a kármentesség a feltétele, hogy valaki magasabb bonusz-osztályba kerüljön?
Miért kötelező felelősségbiztosítás a neve?
Mert törvény írja elő, hogy minden magyarországi gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű használata során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítást kötni és azt folyamatosan fizetni. Ez a biztosítás tehát a másoknak okozott károkat téríti meg. Mindezen felül azonban egyszerre szolgálja a károkozó és a károsult érdekeit is: téríti a károsult kárát attól függetlenül, hogy a balesetet okozó gépjármű vezetője képes-e vagy hajlandó-e a kártérítést megfizetni; ugyanakkor védi a károkozót is, hiszen a biztosítási díj fejében átvállalja tőle a kár megtérítését.
Milyen gépjárműre kell felelősségbiztosítást kötni?
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjárművekre, továbbá a pótkocsikra, félpótkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, segédmotoros kerékpárokra, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú járművekre és munkagépekre
Mi a casco és a kötelező között a különbség?
Casco: gépjárművek sajáthibás kárainak fedezetére szolgáló biztosítás. Az alapbiztosítás a töréskár, amely általában kiegészül az elemi károk és a lopás, üvegtörés, illetőleg rongálás kockázatokkal. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: Magyarországon gépjármű - és segédmotoros kerékpár - csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik. A biztosítás bármelyik - ilyen üzletággal foglalkozó - biztosítónál megköthető. A szerződés megkötését a hatóságok - közülük a rendőrség - is ellenőrzi.
Mikor kell megkötni a felelősségbiztosítást?
A gépjármű tulajdonosának / üzemben tartójának kell megkötni a biztosítást a gépjármű megvásárlásakor, üzembe helyezésekor, illetőleg az ő kötelessége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő érvényben tartása is. Tehát a díj megfizetésére már az új tulajdonos köteles a vásárlást követő nap 0. órájától. A gépjármű átírásához a vevőnek már rendelkeznie kell a nevére szóló érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról kiállított fedezetigazolással.
Ki lehet szerződő/ biztosított?
A biztosított a gépjármű forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója, tulajdonosa.
Milyen iratokra van szükségem ahhoz, hogy megköthessem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást?
Szükséges a gépjármű forgalmi engedélye, illetve ha autóját most vásárolta, akkor az adásvételi szerződés is, legutolsó biztosítási díj befizetését igazoló dokumentum (csekk, vagy biztosító által kiállított igazolószelvény), biztosítási kötvény száma (amennyiben a fenti dokumentumon nem szerepel). Ha rendelkezik másik gépjárművel is, akkor biztosítói igazolás arról, hogy van egy másik érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése egy másik autóra.
Mi a különbség az ajánlat és a kötvény között?
Ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső szerződő. Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja. Kötvény: az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését igazoló vény!) Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén pótolható.
Mit jelent a szerződés létrejötte?
Az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön! A kötvény kézhezvételéig az ajánlatot kell a forgalmi mellett tartani.
Miért fontos ajánlatkötéskor az első díj beszedése?
Első díj: az első biztosítási időszakra, vagy annak egy részére megállapított díj. Befizetése különös jelentőséggel is bír: a biztosítás hatálya, vagyis a biztosító kockázatviselési kötelezettsége csak akkor kezdődik, ha a szerződés létrejött és az első díj a biztosítóhoz beérkezett (vagy az első díj megfizetésére a felek halasztásban állapodtak meg).
Miért fontos az írásbeli változás-bejelentés?
Mert ennek elmulasztása később a biztosító mentesülését eredményezheti. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok csak írásban érvényesek
Ha megkötöm a kötelezőt most, mikor kezdődik a kockázatvállalás?
A szerződéskötésnek az ajánlaton megjelölt dátumától (ha szerződő a biztosítás első díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette), illetve internetes szerződéskötésnél az ajánlat elküldésének pillanatától.
Számít-e a díj megállapításában, hogy milyen régóta van jogosítványom?
A biztosító társaságok a biztosítás díját egyedileg képzik, melyet üzleti titokként kezelnek.
Milyen rendszerességgel kell fizetnem a biztosítást?
A forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási díjat előre kell megfizetni az adott biztosítási időszakra. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díja pedig a biztosítási ajánlaton megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. A forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási időszakra egy összegben, előre kell megfizetni a díjat.
Milyen időtartamra lehet kötelezőt kötni?
A felelősségbiztosítás mindig határozatlan idejű. A biztosítást a díjfizetéssel kell hatályban tartani. Határozott idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés kizárólag E, Z és P betűjelű forgalmi rendszámmal rendelkező gépjárműre köthető az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének idejére.
Mi történik akkor, ha elfelejtem befizetni a csekket?
Az esedékességtől számított 30 nap türelmi idő áll rendelkezésre, hogy bepótolja a befizetést. Ha ez idő alatt nem történik meg a befizetés, a szerződés megszűnik. A megszűnést követő 3 hónapban a szerződés reaktiválható (újra érvénybe helyezhető) a felek közös megállapodásával, a szerződés eredeti tartalmával. Ilyenkor a biztosítót egy összegben illeti meg a teljes biztosítási évre járó díj.
Mivel tudom igazolni / kell igazolnom közúti ellenőrzés során, hogy van kötelezőm?
A szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési időszakra vonatkozó csekk vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja.
Külföldön is elfogadják a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást? Mivel tudom kint igazolni, hogy rendelkezem ilyen biztosítással?
A biztosító kiállít a biztosított számára egy ún. Zöld kártyát, amely tulajdonképpen a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás külföldre való kiterjesztését igazoló nyomtatvány. Ennek minimális érvényességi ideje 15 nap és csak akkor érvényes, ha a biztosított is aláírta. Egyes országokban azonban nincs szükség a Zöld kártyára: a rendszámegyezmény keretében az egyezményt ratifikáló országok a gépjármű rendszámát és az autón külön elhelyezett országjelzést (H betűt) elfogadják az érvényes felelősségbiztosítás igazolásául.
Mi is az a bonusz-malus rendszer?
A bonus-malus nyilvántartási rendszer az egyedi szerződésekkel rendelkező személygépkocsikra, tehergépjárművekre, autóbuszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra terjed ki. A személygépkocsik esetében a rendszer egy alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll. A rendszerbe újonnan belépő az alapdíjat fizeti: az ”A00” osztályba kerül. Ha a megfigyelési időszakban a szerződő kármentes volt, akkor a besorolása egy bonus osztállyal javul a következő biztosítási időszaktól. A bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok mindig a szerződő üzemben tartóhoz fűződnek, függetlenül attól, hogy ki vezette a gépjárművet.
A megfigyelési időszak: 2009. január 1-jétől 2009. december 31- ig tart. Idén azért hosszabb ez az időszak, mert idén módosították a kormányrendeletet. Korábban július 1-jétől a következő év június 30-ig tartott.
Csak a kármentesség a feltétele, hogy valaki magasabb bonusz-osztályba kerüljön?
Nem, a szerződésnek a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és a teljes időszakban kármentesnek kell lennie
További kérdések megtekintéséhez kattintson a kapcsolódó dokumentumra.
